A Katalisten folyik a vita a szabad szoftverek, ezen belül is a Nyílt Forráskódú Integrált Könyvtár Rendszerekről. Érvek, ellenérvek, ki-ki döntse el képes-e egy rendszert buherálni vagy sem.
Amiről most regélni szeretnék, hogy humánerőforrásilag hogyan is állunk ezzel a dologgal.
"Különösképpen azok fényében, hogy a magyar felsőoktatásban is mintha az
Informatikus-könyvtáros
elnevezés alatt futna a könyvtáros képzés. Ahol remélhetőleg nemcsak
azért van az Informatikus jelző, hogy ki legyen töltve a képzésidő.
Elvégre SQL adatbázis kezelést tanulnak a
hallgatók és negyedik generációs programozási nyelvet,
rendszerszervezést, webszerkesztést
és az OSI modellt teljes mélységében. Mi értelme van ennek, ha nem
használhatja,
mert nincs meg a lehetősége, hogy akár csak az OPAC-hoz is, valami
kiegészítést gyártson?" - idézet egy kolléga leveléből
A magyar oktatás olyan, amilyen. SAJNOS. Teljesen mindegy, hogy valaki felsőfokú informatikus könyvtáros, ECDL, vagy OKJ-s képzést végzett kitűnővel. NEM JELENT SEMMIT. Szakmánk nagyobb részben humán beállítottságú. Nincs bajom a humán érdeklődésű emberekkel, de szakmánk továbblépett ezen már régen. (pl.: OCLC - '60).
A könyvtárvezetők, és munkatársak félreértelmezik a "rendszergazda" és "informatikus" szavakat. Ez nem azt jelenti, hogy 2 percenként telefonálgatunk, hogy nem működik a nyomtató (persze, mert nincs benne papír). Vagy minden egyes mentésnél, kicsomagolásnál, átmásolásnál, kikapcsolt Num Lock-nál, vagy bekapcsolt Insert-nél farkast kiálltunk. Főleg akkor nem kéne ezt tenni, ha ott lapul a zsebünkben egy ECDL kitűnő vizsga.
Sokan el sem hiszik, hogy a rendszergazdák emiatt nem haladnak a saját munkájukkal. Egy nagyobb könyvtárban, ezek az apró dolgok kiteszik a munkaidő nagy részét. A könyvtárban dolgozó számítástechnikához és IT-hoz értők szakértelme, és elhivatottsága között is óriási a különbség. Az a meglátásom, hogy szerencsés a könyvtár, aki lelkes informatikust tudhat magéának. Aki hajlandó önszorgalomból megismerni a web (főként a web 2.0), a szabad szoftverek ... adta lehetőségeket, és ezeket kihasználva, sokszor otthon, munkaidőn túl, teszi jobbá könyvtára netes megjelenését az olvasók számára.
Egy kitűnő példa erre: a balmazújvárosi Lengyel Menyhért Városi Könyvtár. Az ottani rendszergazda Koroknai Sándor remekül alkalmazta az ingyenes Joomla tartalomkezelő szoftvert. Most éppen karácsonyi pompában díszeleg a portál (ez a jó a css + php együttműködésben), amit igen nevezhetünk portálnak.
Ajánlom megtekintésra a DVD-katalógust (megjegyzést nem fűzök, magáért beszél), a gyermekkönyvtár saját blogját, a rajongói blogot, + úgy egyáltalán tessék nézegetni, tessék példát venni!!!
Akit érdekelnek a tartalomkezelő rendszerek (CMS), ajánlom a CMS Award portált, ahol a legjobb magyarul beszélő tartalomkezelőket lehet kipróbálni. Ha valakinek ez bonyolultnak tűnik, még mindig szerkeszthet blogot könnyen különböző blogszolgáltató portálokon, így blog.hu, blogter.hu, eoldal (új), blogger, freeblog, csak hogy néhányat említsek. Ezek mindegyikén pár perc alatt létrehozhatunk több 10 vagy 100 téma közül választva tetszetős blogot, mely egy kisebb könyvtárnak a honlap funkcióját is betöltheti.
Sok támadást kaptam az cikkemmel kapcsolatban azért, hogy nem "ügyfélszolgálatról", hanem "olvasószolgálatról" kellene beszélnem. Ott tévednek támadóim, hogy nem a szó első tagján van a hangsúly, hanem a másodikon, azaz a "SZOLGÁLATON". A web 2.0 adja nekünk az imént felsorolt lehetőségeket. Miért ne élnénk vele a szolgálat jegyében, hogy a gép előtt ülő már meglévő és potenciális olvasóink is elérhessenek bennünket.
Használni és kihasználni!